Cicafiú {Jungkook}

Annyeong.! :) Ezt az OS-t,az én gyönyörű és egyetlen Dongsaengem-nek írtam.! :) Remélem tetszeni fog neki.! :) Jó olvasást,Mindnekinek.! :) ~♥

 

 

- Unnie! –ugrott a nyakadba az unokahúgod.
- Mondd,édesem! –adtál arcára egy puszit.
- Ma kimegyünk a vidám parkba? –nézett rád nagy szemekkel.
- Persze. Ha Unnie megengedi! –mosolyogtál.
- Ráveszed,hogy elmenjünk? –nézett rád nagy szemekkel.
- Rá. –mosolyogtál,és a konyhába mentél.
- Miért vigyorogsz így? –nézett rád,Unnie-d.
- Hát…szeretném ha kijönnél velünk a vidámparkba! –pásztáztad szemeiddel a padlót.
- Vidámpark? Lássuk csak…ma szabad vagyok,szóval felőlem…?! –vont vállat Unnie-d,és elkezdtetek készülődni.
Az unokahúgod haját befontad,és kisminkelted magad,majd elmentetek a vidámparkba.

- Unnie…az ott J-Hope? –mutogattál a távolban integető fiúra.
- Igen. –mosolygott rád Unnie-d,és odamentetek a fiúhoz.
- Sziasztok! –mosolygott rátok a fiú.
- Ne nézd így Unnie-t,mert nem állok jót magamért! –durciztál.
- Nyugi Prücsök! –adott Unnie-d arcodra egy puszit,és amikor megláttad,hogy kéz a kézben állnak már egymás mellett mindent értettél.
- Mi..? Mikor? Vagy hol? Hogyan? Meséljetek! –mosolyogtál perverzül.
- Röviden annyi,hogy hiába cseszegetjük egymást,nem tudok nélküle élni! –mosolygott Hoseok,és megjelent egy nem kívánatos személy.
- Hát te? –mutatott rád az újonnan jött fiú.
- Baj? –vontad fel egyik szemöldököd.
- Mi megyünk is! –mosolygott Hoseok,és elment Unnie-ddal.
- Menj te is! –lökdösted a fiút.
- Nem megyek! –húzta ki amgát.
- Jungkook! Eredj! –durciztál.
- Nem! –állt ellen továbbra is.
- Unnie…-nézett fel rád az unokatesód. –Megyünk a hullámvasútra? –nézett rád hatalmas kérő szemekkel.
- Persze! –mosolyogtál.
- Én is megyek! –pattogott Jungkook,és szemet forgatva indultál meg,majd ment utánad a két kisgyerek is.
A hullámvasút elég veszélyesnek nézett ki,de valahogy Jungkook mellett,mégsem tűnt annyira. Felszálltatok,és Jungkook elhelyezkedett melletted,majd a vasút lassan elindult. Végigsikítoztátok az utat,és amikor végére értetek,lassan kiszálltatok,és Jungkook-ba karolva támolyogtál.
- Ez isteni volt! –mosolygott Jungkook.
- Az ám! –pattogott az uncsitesód.
Egész nap a vidámparkba voltatok. Mindenre felültetek/felszálltatok,és a nap végére már eléggé kifáradtatok. Jungkook egy percig sem távolodott el tőled.
- Kérsz fagyit? –nézett le rád.
- Ha nem gond…-néztél szemeibe és mindenkinek vett egy-egy gombóc fagyit.
Egy padra leülve nyalakodtatok. Jungkook az ujjára kent egy kis fagyit,és ujját végighúzta az arcodon.
- Héééééé! Nem ér! –durciztál,és a fagyit arcához nyomtad.
- Na ez gonoszság volt! –nyomta szádhoz a fagyit,de elkaptad a kezét.
- Ne is álmodozz! –vigyorogtál,és kezét az arcához lökted,és arcán szép nagy fagyi csík jelent meg.
- Gonosz! –nyalt bele a fagyijába és úgy adott arcodra egy puszit.
- Én? Nem is! –pirultál el.
- Jungkook! Gyere! –ment oda egy lány hozzátok.
- Rendben! Mennem kell,de megkereslek titeket! –mosolygott Jungkook,és semmit sem értve pislogtál utána.
Kicsit elszomorodva ültél tovább,és egy bohóc előadást néztétek meg,amikor egy nagy cica jött felétek.
- Kérhetek tőle autógrammot? –nézett rád az uncsitesód.
- Persze! –mosolyogtál és a nagy cica aláírását felismerted.
- Unnie! Vehetek vattacukrot? –nézett rád ismét uncsitesód.
- 3mat! –szólalt meg a cica jelmezes fiú és elrohant a kishúgod.
- Minek 3 vattacukor? –fordultál a cica jelmezes fiú felé.
- Mert tudom hogy szereted! –vette le a cicajelmez fejét a fiú,és Jungkook volt alatta.
- Bolond! –ugrottál nyakába,és szorosan ölelgetted.
- Szeretlek! –nézett szemeidbe.
- Mondja ezt a cica fiú. –mosolyogtál.
- Miau! –nyávogott egyet Jungkook.
- Én is szeretlek! –mosolyogtál,és Jungkook letett a földre,és amikor talpad a földön volt,nagy cicakarjait derekadon hagyta és mélyen szemeidbe nézett.
- Annyira gyönyörű vagy! –mosolygott,és szemeidben látta a naplementét.
- Te meg bolond! –vezetted kezeid nyakára,és hajával játszottál a tarkóján.
- Szeretlek! –tapasztotta lágyan ajkait a tiédre.
Ajkai lassan mozogtak a te puha párnáidon,majd,nyelve óvatosan siklott végig alsó ajkaidon,mire ajkaid szétnyíltak,és nyelve lassan átcsúszott a te ajkaid között. Nyelveitek vad táncot játnak,és a levegő hiány közbe szólt,és lassan elváltatok egymástól.
- Te…vagy az én kis cicalányom! –tűrt el egy tincset füled mögé és mélyen szemeidbe nézett.
- Te meg az én cicafiúm! –doromboltál ,és hozzábújtál majd doromboltál. – Szeretlek egyetlenem! –adott arcodra egy puszit.
- Én is téged! –pirultál el.
- Gyönyörű vagy ha zavarba jössz! –mosolygott,és szemeidben elveszve adott ajkaidra ismét egy lágy csókot,életed szerelme.